Farsangra készülve

            Mivel már hetedikesek vagyunk, egyre több feladat hárul ránk, s ahogy növünk, fejlődünk, még több dologból kell majd kivennünk a részünket. Az idén azt a feladatot kaptuk, hogy szervezzük meg a farsangtemetést, de persze a bábuégetéshez szükség van egy bábura is. Február 26-án az osztályfőnökünk, Ferenczi Julianna, segítségével neki is kezdtünk a bábu elkészítésének. A mi Ilyésünk egy régi nadrágból, két régi pólódarabból, egy teljesen új harisnyából, nagyon sok szénából és még annál is több szeretetből készült.

Én személy szerint nagyon élveztem az elkészítését, nagyon sokat nevettünk és bár utána nehéz volt feltakarítani, nem csüggedtünk, a jókedvünk megmaradt.

                Végre eljött a nagy nap, a lányok szoknyában és kendővel a fejükön jelentek meg, míg a fiúk ingben és fekete nadrágban érkeztek. Kivétel volt Endre, aki papként ministránsruhát öltött magára. Szerencsére semmiféle technikai probléma nem zavarta meg az előadásunkat.

A szöveget is mindenki tudta, ami nem csoda, hisz három hétig tanultuk.

Visszagondolva a farsangtemetésre, jövőre hiányozni fog, hogy nem mi szervezzük majd.

Orbán Brigitta

Ilyés koma temetése

            Nálunk a Köllő Miklós Általános Iskolában minden évben a hetedik osztályosok megcsinálják szalmából, szénából és régi ruhákból Ilyést, majd elmondanak egy olyan szöveget, mintha egy vicces temetés lenne.

                Mi az osztályban sajnos nagyon kevesen vagyunk, ezért több szerepet is egy embernek osztottak. A szöveg teljesen érthető és humoros volt. Majd az egyik Őseink hagyatéka órán elkezdtük megcsinálni szénából Ilyést. Nagyon élveztük a készítést, mert olyannak csinálhattuk, amilyenre akartuk. Idővel a szöveget is egyre jobban élveztük, és valósággal beleéltük magunkat a szerepbe.

                A farsang napján körbevittük a faluban Ilyést, majd leraktuk az iskolaudvar közepére. Körbeálltuk, és elkezdtük mondani a ránk kiosztott szerepet, vagyis a temetést.

Nehéz volt tettetni, hogy gyászoljuk Ilyést, mert mindannyian szerettük és nem akartuk elégetni. Aztán csak meggyújtottuk. Sajnáltuk, hogy elégett, de örültünk, hogy végre nem kell minden nap próbálni.

Színészi játékunk nem volt a legjobb, de lelkesedésünk annál nagyobb.

Utána folytattuk a farsangi mulatságot. Nagyon jól telt a nap.

                Szerintem, ha bármelyik hetedik osztályos tanulót megkérdeznék, hogy ha lehetne eljátszaná-e még egyszer, akkor gondolkodás nélkül rávágná, hogy igen, örömmel.

Köszönjük osztályfőnökünknek, Ferenczi Juliannának, hogy megadta nekünk ezt a lehetőséget és fel is készített rá. Köszönjük a nézőközönségnek a hatalmas tapsot és a bíztatást. Remélem, hogy a többi osztály is olyan lelkesedéssel és örömmel fogja eljátszani a jövőben ezt a szerepet, mint mi. Úgy gondolom, hogy ezzel a szereppel minden évben feldobjuk a farsangot, és minden jelenlévő hangulatát.

Köllő Miklós

Köllő Miklós Általános Iskola 2011-2024 Gyergyócsomafalva
Szerkeszti a H A R D I N F O