Köllő Miklós élete

1861.december 23-án született Gyergyócsomafalván. Szülei id. Köllő Miklós és Borsos Julianna. Elemi iskoláit Csomafalván végezte, majd 1871-től a gyergyóalfalvi felső Népiskolában tanult tovább, ahol egy német esztergályostól a mesterséget elsajátította. Élthes Elek tanfelügyelő győzte meg a szülőket , hogy fiúk továbbtanulásába beleegyezzenek.

1876-1879 között szülőföldje ösztöndíjával a barcasági Hosszúfaluban működő fafaragóiskolában tanult.

1882-ben Mikó Mihály, Csíkszék 1848-as kormánybíztosának , mellszobrát készítette el.

1879-1882 között-a müncheni Bajor Királyi Képzőmúvészeti Akadémián , illetve az iparművészeti iskolában végezte művészeti tanulmányait.

1893-ban készült a  Mária –szobor a gyergyócsomafalvi templom számára.

1882-1884 között Budapesten a szobrász Huszár Adolf megbízásában segédkezett.

1884-1885-ben, nem egészen egy évig, gr. Lázár Jenő megbízására Medgyesfalván  művészien kivitelezett faragású bútorokat tervezett.

1885-ben díszes fafaragású bútorzatot ,magyar szobabelsőt készített.

1885-1889 között Zala György műtermében dolgozott, mesterét az aradi Szabadság-szobor, illetve a budai Honvéd-szobor kivitelezésében segítette.

1890 körül műtermet nyitott  Budapesten, a Nefelejcs utcában.

1891-ben sikert aratott a költő Reviczky Gyula síremlékével, melyre a Petőfi Társaságtól kapott megbízatást.

1893-ban megnősült, felesége Hermann Lujza.

1894-ben a kolozsvári Mátyás-szobor pályázatán 3. díjat nyert. Az egri püspöki székesegyházban Jézus és Mária kis márványszobrát készítette el.

1885 , a budapesti Kúria 4 Atlasz-szobrát készítette el.

1895-1896-tól részt vett  a budai Királyi palota épületének díszítő munkálatában. Az Országház díszítő szobrainak megtervezésében vállalt részvételéért a Steindl Céh tagjává választották. Szent István, Tass, Huba, Töhötöm-szobrok,  a kupola nagyméretű szobrait , Szent István, Mária Terézia, III.Károly alakját formázta meg.

1896-ban elkészült a szegedi Szentháromság-szobor, a budapesti Millenáris emlékmű IV.Béla szobra.

1897. július 31-én Segesváron felavatták Köllő legjelentősebb művészi alkotását, a Petőfi –szobrot (ma Kiskunfélegyházán). A budavári Királyi Palota allegorikus szobrai készültek el: Bölcsesség, Erdély, Dráva, Száva.

1898 körül a Budapest-Erzsébetvárosban , a Rózsák terén r.k. plebániatemplom homlokzati pirogránit szobrait és az esketési oltár Mária –szobrát készítette el.

1899. június 11-én Marosvásárhely főterén felavatták Köllő  Kossuth-szobrát. Szeptemberben elhunyt kétéves fia.  A veszteség a szobrász amugyis gyenge idegállapotát súlyosan megviselte.

1900-ban  a Zeyk Domokos –dombormű felkerült a héjjasfalvi síremlékre

1900. szeptember 17-én öngyilkosságba menekült, a  Kerepesi temetőben nyugszik.Síremlékének felállítására a Budapesten élő székely fiatalság indított mozgalmat.

1905-ben leleplezték a madéfalvi Siculicidium –emlékművet, Köllő turul-szobrával.

Köllő Miklós Általános Iskola -2016 Gyergyócsomafalva
Szerkeszti a H A R D I N F O