A rendkívüli hét

A rendkívüli hét

Számomra az Iskola másképp-hét nagyon jól telt, mert rengeteget szórakoztunk, és ezalatt sok új dolgot megtanultunk.

Hétfőn Vaszi Szimonetta tanárnővel matekeztünk egész nap a szabadban. A másik VII. osztály is velünk tartott, csapatokban dolgoztunk, és minden csapat ugyanazokat a feladatokat kapta. Mivel nem sikerült az összeset megoldani, így a tanárnő röviden elmagyarázta azt is, ami kimaradt. A nap végén pontoznunk kellett a csapattársainkat, és beszámoltunk élményeinkről. Nagy élmény volt, hogy a sok számolás, gondolkozás, mérés közben megtudtuk, hogy az élet mennyi területén van szükségünk a matematikára.

Kedden a szociális központban kezdtünk, ahol vártak ránk a Vöröskereszt önkéntesei. Tőlük sokat tanultunk: hogyan kell újraéleszteni valakit, mit csináljunk ájulás vagy fulladás, netán kisebb-nagyobb sérülések, törések esetén. Miután elmagyarázták és megmutatták az egyes mozdulatokat, mi is begyakoroltuk azokat. Visszamenve az iskolához, a tornatanárnő fogadott ügyességi vetélkedőkkel. Ezekből a legviccesebb az volt, amikor csapatokban kaptunk lufikat, azokkal el kellett szaladni a pálya egy bizonyos pontjáig, ahol ráülve a lufikra, kidurrantottuk azokat. Az ügyességi feladatok alatt már megkezdődött a szurkolás, ami aztán később, a foci-és kézilabdameccsek alatt is tartott. A sportolás után az osztályteremben zártuk a napot: ízletes gyümölcssalátát készítettünk az osztályfőnökünkkel.

Szerdán Tódor Mária tanárnővel bútort festettünk a biológia szakteremben. Ez alkalomból megtanultuk, hogy régebb milyen motívumokat használtak a bútorfestők a környékünkön. Második felvonásként Ambrus Ibolya tanárnővel kézműveskedtünk, készülve az anyák napjára. Végül pedig ismét ellátogattunk a szociális központba, ahol ki-ki kedve szerint választhatott a következőkből: kötélverés, szövés, gyöngyfűzés, faragás.

Csütörtökön volt a börze, talán a legjobb nap a héten, leszámítva a csalások okozta csalódást. A feladatok teljesítése közben annyit jártunk egyik osztály-és szakteremből a másikba, hogy a nap végére egészen kimerültünk.

A pénteki napot minden osztály kirándulással töltötte. Mi Csíkszeredába utaztunk, ráadásul vonattal, ami sokunknak örök élmény marad. A városban meglátogattuk a megyeházát, itt megnéztünk egy kiállítást, amit a hegyi mentők beszéde követett. Innen a múzeumba, majd egy pizzázóba vezetett az utunk, ahol jól belakmároztunk. Hazafele sokáig állnunk kellett a vonaton, ezt ki tragédiaként, ki komédiaként élte meg.

Összességében egy tartalmas, szórakoztató hetet zártunk, és örülnénk, ha évente többször lenne ilyen rendhagyó hét az iskolában.

Ambrus Orsolya, Bartalis Barbara, Lukács Gergő VII. A

Köllő Miklós Általános Iskola 2011-2024 Gyergyócsomafalva
Szerkeszti a H A R D I N F O